Nagypéntek délutánján a XVII. századi Szenci Molnár-passió elevenedett meg az Újvárosi Gyülekezeti Teremben, a Mezőtúri Református Felnőttkórus előadásában.
A passió oratorikus műfaj, bibliai szöveggel, Krisztus szenvedéstörténetét követi végig, az utolsó vacsorától a kereszthalálon át a sírbatételig. A legvégén egy kép erejéig a feltámadás gondolata is megjelenik. Az 1612-es összeállítás (Oppenheim) Szenci Molnár Albert munkája, a „négy evangélista írása szerinti história”.
Szenci Molnár Albert 1574-ben született, Szencen. Foglalkozása református lelkész, nyelvtudós, műfordító, zsoltárköltő volt. Kiemelkedő hatást gyakorolt a magyar irodalmi nyelv és a magyar verselés fejlődésére. Az énekeskönyvünkben található 150 zsoltárt teljes egészében – pár hónap alatt! – ő fordította németről és francia eredetiről magyarra.
Passiójának teljes verses szövegét rá lehet énekelni a 36. genfi zsoltár dallamára. A mostani előadásban az első versszak, mint nyitó-, valamint az utolsó versszak, mint zárókórus hangzott el énekelve, Claude Goudimel harmóniáival. A köztes versszakok szerepek szerint (evangélista, Jézus, katonák, főpap, Júdás, Pilátus, a nép, a megtért lator, a hadnagy és vitézei), szövegesen szólaltak meg.
A kórus előtt elhelyezett asztalon álló, gyertyafénnyel megvilágított fakereszt és töviskoszorú, a gyülekezet áhítatos csendjével együtt, már a nyitókórus alatt különös érzéseket keltett bennem. Az értünk hozott tökéletes áldozatról megemlékezni, újra és újra gondolkodni a megváltás csodáján szükséges és központi kérdés a hitéletünkben. A passiós istentisztelet lehetőséget ad erre.
A passió műfaja a német barokk zeneszerző, Johann Sebastian Bach János- és Máté-passiójában csúcsosodik ki. Erre utalva, konklúzióként a Szenci Molnár-összeállítás után az „ötödik evangélistának” nevezett Bach megrendítő zenéje csendült fel: „Beteljesült, mi írva volt…”
Marczi Ernő
kántor-karnagy
A passió az alábbi vágott felvételen hallható részletekben:
