A Mezőtúri Református Gyermekkórus 2018. június 12-én jutalomkiránduláson vehetett részt az elmúlt tanév során végzett szolgálataiért. A kirándulás utazó létszáma 61 tanuló és 6 kísérő, azaz 67 fő volt. Két úticél várt minket, Hódmezővásárhely és Makó.
Hódmezővásárhelyen – főtéri fagylaltozással egybekötött – városnéző sétával indult a program, majd a gyönyörűen felújított, különleges belső berendezéssel rendelkező Ótemplomot látogattuk meg, ahol a templombemutatás után énekeltünk is egy egyházi éneket a csodás hangzású Soukenik-orgona kíséretével. A felsős évfolyamok és a gimnázium énekesei fellépcsőztek a toronyba is, ahonnan szép kilátás nyílik az egész városra. Ezután következett a közös ebéd egy családias vendéglőben. Amikor ezt elfogyasztottuk, buszra szálltunk és elindultunk a makói Lombkorona-sétány felé.
A sétány betekintést nyújtott a fák lombkoronájának különböző szintjein élő állatok és a növényzet megfigyelésére, valamint még opcionális kihívást is tartogatott a gyerekek számára: átmehettek egy (biztosított) függőhídon. Ezt a bátrabbak sikerrel teljesítették. A fő úticél következett, a makói Maros Kalandpart. Ez egy Maros folyó mentén létesített kalandpark, ahol a gyerekek kétféle nehézségű pályát vehetnek igénybe. Az alsósaink a 19 játékelemet tartalmazó, talajhoz közeli gyermekpályán mentek végig. A felsősök és a gimisek a 25 játékelemből összeálló, 3-4 méter magasságban a fatörzsekre felszerelt felnőtt pályát használhatták – védősisakkal és biztosító hevederrel. Miután teljesítették a feladatokat, a nagyobbak bejelentkeztek a hazánkban egyedülálló, folyó felett átívelő canopy-pályára, ami egy a Maros makói és kiszombori partját összekötő, 160 méteres drótkötélpálya. A kalandpályák biztonságos használatára szakképzett felügyelők vigyáztak.
A képre kattintva galéria nyílik
Köszönöm kísérőinknek is, hogy vigyáztak a kirándulók testi épségére. Az útiköltséget, a fagyizást, az ebédet és a kalandpark költségeit a Mezőtúri Református Egyházközség fedezte, amit – a Gyermekkórus tagjainak nevében is – ezúton köszönök meg Mihalina László Lelkészelnök Úrnak. A hazaút jó részét hangulatos közös énekléssel töltöttük. A csapatépítés szempontjából fontos állomásnak értékelem ezt a kirándulást, amely a dolgos munkaév után hozzájárult az énekesek pihenéséhez, így a nyári szünetet követően újult erővel és immár közös emlékekkel folytathatjuk a szolgálatokat. Áldást, békességet kívánok!
Marczi Ernő kántor-karnagy
