Gyülekezeti Napunk négy évvel ezelőtt indult el a Férfikör és a Nőszövetség találkozásából. Első alkalommal csak egy játékos délutánt töltöttünk együtt, ami közös étkezéssel zárult. A következő két évben behívtuk ebbe a szervezésbe a gyülekezet többi tagját is. Idén pedig már egy vasárnap délelőtti istentisztelet köré szerveztük a gyülekezetnek ezt a különleges, rendhagyó találkozását.
Június 22-e volt az a vasárnap, amikor a templom helyett a Belvárosi Gyülekezeti ház udvara adott otthont a közös dicsőítésnek és istentiszteletnek. Ahogyan Péter apostol levelében visszautal Istenélményére a megdicsőülés hegyén, úgy tekintettünk mi is vissza a gyülekezet hegycsúcs élményeire, és adtunk Krisztusnak hálát bőséges kegyelméért. Ezt követően az ifjúsági csoportok mutatták meg magukat a nagy gyülekezetnek, és szolgáltak közöttünk apró játékokkal, igés kártyákkal és egy táncos flashmob-bal.
Az ebéddel párhuzamosan a gyerekek halacskákat horgásztak apró ajándékokért, volt lehetőség arcfestésre és csillámtetkó készítésére is. A süteményt, a kávét és a jégkrémet a nőszövetség szervírozta. Az asztalok mellett kialakult beszélgetések közben a gyerekek pingpongoztak, kosaraztak, trambulinoztak és fociztak. Másfajta együttlét: egymás és saját közösségünk megismerése, családok kötetlenebb jelenléte, összetartozás és befogadás, kilépés és nyitás kifelé – mindez benne van ebben a napban!
Idén a 120 nyomtatott énekeslap kevésnek bizonyult, amiért nagyon hálásak vagyunk, ez a létszám a tavalyi jelenlétnek a kétszerese. Örülünk annak, amikor azt éljük meg, hogy Isten megáldja kezdeményezéseinket, és egyre több ember hallhatja az evangéliumot és kerülhet közelebb Istenhez. Ez a gyülekezetünk célja és vágya, ezért imádkozunk és emiatt keressük utunkat ebben a városban. Hisszük, Jézus velünk jön, ha éppen lejöttünk a hegyről, akkor is, és ez nekünk elég.
Hálásak vagyunk a nyertes pályázatért, ami a nap étkezés részét ingyenessé tehette, és nagyon köszönjük a férfikör, a nőszövetség, az ifjúsági zenekar, és az ificsoportok (Picifi, Konfifi, Nagyifi) szolgálatát, illetve mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult ennek a napnak a szervezéséhez, sikeréhez. A dicsőség pedig – mint mindig – most is Istené! Ámen!
