\n\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t $\"\"$ \t\t\t\t\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/section>\n\t\t\t\t

\n\t\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t

\n\t\t\t

\n\t\t\t\t\t

\n\t\t\t\t

\n\t\t\t

AZ \u00d3K\u00d6NYVT\u00c1R<\/h2>\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/section>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
Az iskola k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak alap\u00edt\u00e1sa 1530-ra tehet\u0151. A reform\u00e1tus egyh\u00e1z kebel\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny sok\u00e1ig a Debreceni Koll\u00e9gium partikul\u00e1ja volt. A kezdetekt\u0151l a peregrinusok, \u00f6regdi\u00e1kok sok-sok k\u00f6nyvet aj\u00e1nd\u00e9koztak az iskol\u00e1nak, \u00edgy ha rendszertelen\u00fcl is, de \u00e9vr\u0151l \u00e9vre gyarapodott a k\u00f6tetek sz\u00e1ma. M\u00e1r a korai id\u0151szakban az int\u00e9zetbe j\u00e1r\u00f3, szeg\u00e9ny csal\u00e1db\u00f3l val\u00f3 di\u00e1kokat azzal is seg\u00edtett\u00e9k, hogy haszn\u00e1latra tank\u00f6nyveket kaptak (ex libris orphanorum).<\/p>
$\"\"$ <\/p>
Ertsey D\u00e1niel, aki mez\u0151t\u00fari lelkip\u00e1sztor volt 1777-1809-ig, kezdte meg a k\u00f6nyvek szakok, t\u00e9m\u00e1k szerinti besorol\u00e1s\u00e1t. Az els\u0151 mai \u00e9rtelemben is k\u00f6nyvt\u00e1rosi munk\u00e1t az int\u00e9zm\u00e9nyben V\u00e9kony S\u00e1ndor, akkori vall\u00e1stan\u00e1r v\u00e9gezte, aki m\u00e1r tervszer\u0171 \u00e1llom\u00e1nygyarap\u00edt\u00e1st folytatott, szab\u00e1lyos lelt\u00e1rk\u00f6nyveket vezetett.<\/p>
Az 1902-ben kiadott Magyar Minerva szerint ekkor a k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e1llom\u00e1nya 5186 k\u00f6tet volt, t\u00edz \u00e9v m\u00falva ez a sz\u00e1m megk\u00f6zel\u00edtette a 10.000-et.<\/p>
$\"\"$ <\/p>
A viharos XX. sz\u00e1zad igen megviselte a k\u00f6nyv\u00e1llom\u00e1nyt: a tan\u00e1ri k\u00f6nyvt\u00e1rat 50% az ifj\u00fas\u00e1gi k\u00f6nyvt\u00e1rat 80% vesztes\u00e9g \u00e9rte. A k\u00f6nyvt\u00e1r igen \u00e9rt\u00e9kes k\u00fcl\u00f6ngy\u0171jtem\u00e9nyekkel is gyarapodott, k\u00e9t \u00f6regdi\u00e1k, akik az iskola r\u00e9sz\u00e9re igen sokat aj\u00e1nd\u00e9koztak: Czebe Gyula klasszika-filol\u00f3gus (1887-1930) \u00e9s Erd\u00e9lyi J\u00f3zsef k\u00f6lt\u0151 (1896-1978).\u00a0\u00a0<\/p>
Az 1960-as \u00e9vekben a k\u00f6nyvt\u00e1rat a f\u0151\u00e9p\u00fcleti r\u00e9szbe telep\u00edtett\u00e9k \u00e1t, mivel a k\u00f6nyvt\u00e1ri \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rnyb\u00f3l fi\u00fakoll\u00e9giumot hoztak l\u00e9tre.<\/p>
Az int\u00e9zm\u00e9ny 1992-ben \u00fajra reform\u00e1tus gimn\u00e1ziumm\u00e1 v\u00e1lt. Ez a k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e1llom\u00e1ny\u00e1ban is lend\u00fcletes gyarapod\u00e1st hozott. 1996-ban a helyi reform\u00e1tus egyh\u00e1z lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt \u00e1t k\u00f6nyvt\u00e1runkba mintegy 800 darab \u00e9rt\u00e9kes k\u00f6nyvritkas\u00e1g.<\/p>
$\"\"$ <\/p>
A n\u00f6vekv\u0151 \u00e1llom\u00e1ny \u2013 amely jelenleg 56.000 k\u00f6tetre tehet\u0151 \u2013, a k\u00f6nyvt\u00e1r napi haszn\u00e1lata ir\u00e1nt megn\u00f6vekedett ig\u00e9ny, valamint a k\u00f6nyvek \u00e1llapot\u00e1nak hat\u00e9konyabb meg\u00f3v\u00e1sa indokoltt\u00e1 tette az eredetileg k\u00f6nyvt\u00e1rk\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00fcletr\u00e9sz k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e9p\u00fclett\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 visszaalak\u00edt\u00e1s\u00e1t. A teljes k\u00fcls\u0151-bels\u0151 fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szeti berendez\u00e9s\u00e9t az Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g p\u00e1ly\u00e1zatok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elv\u00e9gezte 2018-ra, mindezt term\u00e9szetesen az \u00e9p\u00fclet m\u0171eml\u00e9ki jelleg\u00e9nek megtart\u00e1sa \u00e9s meg\u00f3v\u00e1sa mellett. A k\u00f6nyvt\u00e1r \u00edgy eredeti hely\u00e9n m\u0171k\u00f6dik napjainkban.<\/p>
$\"\"$ <\/p>
N\u00e9h\u00e1ny ritkas\u00e1g, amely p\u00e1ratlan szellemi, m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9rt\u00e9ket k\u00e9pvisel az \u00d3k\u00f6nyvt\u00e1rban:<\/p>
Augustinus m\u0171v\u00e9nek 9. k\u00f6tete, 1529. (a legr\u00e9gebbi)<\/li>
Arisztotel\u00e9sz m\u0171vei K\u00f3dex-lapokba k\u00f6tve I-II. Lyon, 1597. (a leg\u00e9rt\u00e9kesebb)<\/li>
Petrus Ramus, Grammatica Frankfurt, 1595.<\/li>
K\u00e9zzel festett f\u00f6ldrajzi atlasz, 1752.<\/li>
Ertsey D\u00e1niel lelk\u00e9sz k\u00e9z\u00edr\u00e1sos imak\u00f6nyve, 1794-1796.<\/li><\/ul><\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/div>\n\t\t\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t<\/div>\n\t\t<\/section>\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\n\t\t\t\t