Az iskola könyvtárának alapítása 1530-ra tehető. A református egyház kebelében működő intézmény sokáig a Debreceni Kollégium partikulája volt. A kezdetektől a peregrinusok, öregdiákok sok-sok könyvet ajándékoztak az iskolának, így ha rendszertelenül is, de évről évre gyarapodott a kötetek száma. Már a korai időszakban az intézetbe járó, szegény családból való diákokat azzal is segítették, hogy használatra tankönyveket kaptak (ex libris orphanorum).
Ertsey Dániel, aki mezőtúri lelkipásztor volt 1777-1809-ig, kezdte meg a könyvek szakok, témák szerinti besorolását. Az első mai értelemben is könyvtárosi munkát az intézményben Vékony Sándor, akkori vallástanár végezte, aki már tervszerű állománygyarapítást folytatott, szabályos leltárkönyveket vezetett.
Az 1902-ben kiadott Magyar Minerva szerint ekkor a könyvtár állománya 5186 kötet volt, tíz év múlva ez a szám megközelítette a 10.000-et.
A viharos XX. század igen megviselte a könyvállományt: a tanári könyvtárat 50% az ifjúsági könyvtárat 80% veszteség érte. A könyvtár igen értékes különgyűjteményekkel is gyarapodott, két öregdiák, akik az iskola részére igen sokat ajándékoztak: Czebe Gyula klasszika-filológus (1887-1930) és Erdélyi József költő (1896-1978).
Az 1960-as években a könyvtárat a főépületi részbe telepítették át, mivel a könyvtári épületszárnyból fiúkollégiumot hoztak létre.
Az intézmény 1992-ben újra református gimnáziummá vált. Ez a könyvtár állományában is lendületes gyarapodást hozott. 1996-ban a helyi református egyház levéltárából került át könyvtárunkba mintegy 800 darab értékes könyvritkaság.
A növekvő állomány – amely jelenleg 56.000 kötetre tehető –, a könyvtár napi használata iránt megnövekedett igény, valamint a könyvek állapotának hatékonyabb megóvása indokolttá tette az eredetileg könyvtárként funkcionáló épületrész könyvtárépületté történő visszaalakítását. A teljes külső-belső felújítását és belsőépítészeti berendezését az Egyházközség pályázatok segítségével elvégezte 2018-ra, mindezt természetesen az épület műemléki jellegének megtartása és megóvása mellett. A könyvtár így eredeti helyén működik napjainkban.
Néhány ritkaság, amely páratlan szellemi, művelődési értéket képvisel az Ókönyvtárban:
- Augustinus művének 9. kötete, 1529. (a legrégebbi)
- Arisztotelész művei Kódex-lapokba kötve I-II. Lyon, 1597. (a legértékesebb)
- Petrus Ramus, Grammatica Frankfurt, 1595.
- Kézzel festett földrajzi atlasz, 1752.
- Ertsey Dániel lelkész kézírásos imakönyve, 1794-1796.